A koordináta mérőgépeket (CMM-eket) széles körben használják olyan iparágakban, mint a gépipar, az elektronika, a műszeripar és a műanyagipar. A CMM-ek hatékony módszert jelentenek a méretek mérésére és megszerzésére, mivel több felületmérő eszközt és drága kombinált mérőeszközt is helyettesíthetnek, így az összetett mérési feladatokhoz szükséges időt órákról percekre csökkenthetik – ez a teljesítmény más eszközökkel elérhetetlen.
Koordináta mérőgépeket befolyásoló tényezők: A koaxialitást befolyásoló tényezők a CMM mérésekben. A nemzeti szabványban a CMM-ek koaxialitási tűréshatárát egy hengeres felületen belüli területként definiálják, amelynek átmérőtűrése t, és amely koaxiális a CMM alaptengelyével. Három vezérlőelemmel rendelkezik: 1) tengely-tengely; 2) tengely-közös tengely; és 3) középpont-középpont. A koaxialitást befolyásoló tényezők a 2,5 dimenziós mérésekben: A koaxialitást befolyásoló elsődleges tényezők a mért elem és az alapelem középpontjának helyzete és tengelyiránya, különösen a tengelyirány. Például, amikor két keresztmetszeti kört mérünk egy alaphengeren, az összekötő vonalat használjuk alaptengelyként.
A mért hengeren két keresztmetszeti kört is megmérnek, egy egyenest húznak, majd kiszámítják a koaxialitást. Feltételezve, hogy a két teherfelület közötti távolság az alapon 10 mm, az alap teherfelülete és a mért henger keresztmetszete közötti távolság pedig 100 mm, ha az alap második keresztmetszeti körének középpontja 5 μm mérési hibával rendelkezik a keresztmetszeti kör középpontjához képest, akkor az alaptengely már 50 μm távolságra van, amikor meghosszabbítják a mért henger keresztmetszetére (5 μmx100:10). Ekkor, még ha a mért henger koaxiális is az alapponttal, a kétdimenziós és a 2,5 dimenziós mérések eredményei továbbra is 100 μm hibát mutatnak (ugyanaz a fokszámú tűréshatár az átmérő, és 50 μm a sugár).
Közzététel ideje: 2025. szeptember 2.