Az olyan élvonalbeli területeken, mint a félvezető chipek gyártása és a precíziós optikai ellenőrzés, a nagy pontosságú érzékelők a kulcsfontosságú adatok megszerzésének alapvető eszközei. Az összetett elektromágneses környezetek és az instabil fizikai feltételek azonban gyakran pontatlan mérési adatokhoz vezetnek. A gránit alap nem mágneses, árnyékolt tulajdonságaival és kiváló fizikai stabilitásával megbízható mérési környezetet teremt az érzékelő számára.
A nem mágneses jelleg kizárja az interferencia forrását
A nagy pontosságú érzékelők, mint például az induktív elmozdulásérzékelők és a mágneses mérlegek, rendkívül érzékenyek a mágneses tér változásaira. A hagyományos fém alapok (például acél és alumíniumötvözet) inherens mágnesessége interferáló mágneses mezőt hozhat létre az érzékelő körül. Amikor az érzékelő működik, a külső interferencia mágneses mező kölcsönhatásba lép a belső mágneses mezővel, ami könnyen okozhat mérési adateltéréseket.
A gránit, mint természetes magmás kőzet, olyan ásványokból áll, mint a kvarc, a földpát és a csillám. Belső szerkezete miatt egyáltalán nincs mágnesessége. Szerelje fel az érzékelőt a gránit alapra, hogy kiküszöbölje az alap mágneses interferenciáját a gyökérből. Precíziós műszerekben, például elektronmikroszkópokban és mágneses magrezonanciában, a gránit alap biztosítja, hogy az érzékelő pontosan rögzítse a céltárgy finom változásait, elkerülve a mágneses interferencia okozta mérési hibákat.
A szerkezeti jellemzők összhangban vannak az elektromágneses árnyékolással
Bár a gránit nem rendelkezik a fémekhez hasonló vezetőképes árnyékoló képességgel, egyedi fizikai szerkezete szintén gyengítheti az elektromágneses interferenciát. A gránit kemény textúrájú és sűrű szerkezetű. Az ásványi kristályok összefonódó elrendeződése fizikai gátat képez. Amikor a külső elektromágneses hullámok az alap felé terjednek, az energia egy részét a kristály elnyeli és hőenergiává alakul, egy másik része pedig visszaverődik és szétszóródik a kristály felületén, ezáltal csökkentve az érzékelőt elérő elektromágneses hullámok intenzitását.
A gyakorlati alkalmazásokban a gránit alapokat gyakran fém árnyékoló hálókkal kombinálják, hogy kompozit szerkezeteket hozzanak létre. A fémháló blokkolja a nagyfrekvenciás elektromágneses hullámokat, és a gránit tovább gyengíti a maradék interferenciát, miközben stabil tartást biztosít. A frekvenciaváltókkal és motorokkal teli ipari műhelyekben ez a kombináció lehetővé teszi az érzékelők stabil működését még erős elektromágneses környezetben is.
Stabilizálja a fizikai tulajdonságokat és fokozza a mérési megbízhatóságot
A gránit hőtágulási együtthatója rendkívül alacsony (csak (4-8) ×10⁻⁶/℃), és mérete a hőmérséklet ingadozásával nagyon keveset változik, biztosítva az érzékelő beépítési pozíciójának stabilitását. Kiváló csillapítási teljesítménye gyorsan elnyeli a környezeti rezgéseket és csökkenti a mechanikai zavarok hatását a mérésekre. Precíziós optikai mérés során a gránit alap megakadályozza a hődeformáció és rezgés okozta optikai út eltolódást, biztosítva a mérési adatok pontosságát és megismételhetőségét.
A félvezető ostya vastagságának mérése során, miután egy bizonyos vállalat áttért a gránit alapra, a mérési hiba ±5 μm-ről ±1 μm-en belülre csökkent. A repülőgépipari alkatrészek alak- és pozíciótűrésének vizsgálatakor a gránit alapot használó mérőrendszer több mint 30%-kal javította az adatok ismételhetőségét. Ezek az esetek teljes mértékben bizonyítják, hogy a gránit alap jelentősen növeli a nagy pontosságú érzékelők mérési megbízhatóságát az elektromágneses interferencia kiküszöbölésével és a fizikai környezet stabilizálásával, így nélkülözhetetlen kulcselemmé válik a modern precíziós mérés területén.
Közzététel ideje: 2025. május 20.