Mi a gránitok összetétele?
Gránita Föld kontinentális kérgének leggyakoribb intruzív kőzete. Foltos rózsaszín, fehér, szürke és fekete díszkőként ismert. Durva vagy közepes szemcséjű. Három fő ásványa a földpát, a kvarc és a csillám, amelyek ezüstös muszkovit vagy sötét biotit, vagy mindkettő formájában fordulnak elő. Ezen ásványok közül a földpát dominál, és a kvarc általában több mint 10 százalékot tesz ki. Az alkáli földpátok gyakran rózsaszínűek, aminek eredményeként a rózsaszín gránitot gyakran használják díszkőként. A gránit a földkéregben kilométerek mélyen található, szilícium-dioxidban gazdag magmákból kristályosodik. Számos ásványi lerakódás képződik a kristályosodó gránittestek közelében a hidrotermális oldatokból, amelyeket az ilyen testek kibocsátanak.
Osztályozás
A plutonikus kőzetek QAPF osztályozásának felső részében (Streckeisen, 1976) a gránitmezőt a kvarc modális összetétele (Q 20 – 60%) és a 10 és 65 közötti P/(P + A) arány határozza meg. A gránitmező két almezőből áll: szienogránitból és monzogránitból. Az angolszász szakirodalomban csak a szienogránitba benyúló kőzeteket tekintik gránitnak. Az európai szakirodalomban a szienogránitba és a monzogránitba is benyúló kőzeteket gránitnak nevezik. A monzogránit almező a régebbi osztályozásokban adamiltot és kvarcmonzonitot tartalmazott. A Kőzetosztályozási Albizottság a legutóbbi ajánlása szerint az adamilt kifejezést el kell vetni, és csak a szigorúbb értelemben vett kvarcmonzonitmezőbe benyúló kőzeteket kell kvarcmonzonitnak nevezni.
Kémiai összetétel
A gránit kémiai összetételének világátlaga, tömegszázalékban,
2485 elemzés alapján:
- SiO2 72,04% (szilícium-dioxid)
- Al2O3 14,42% (alumínium-oxid)
- K₂O 4,12%
- Na2O 3,69%
- CaO 1,82%
- FeO 1,68%
- Fe2O3 1,22%
- MgO 0,71%
- TiO2 0,30%
- P2O5 0,12%
- MnO₂ 0,05%
Mindig kvarc és földpát ásványokból áll, számos egyéb ásványi anyaggal (járulékos ásványokkal) vagy anélkül. A kvarc és a földpát általában világos színt ad a gránitnak, amely a rózsaszínestől a fehérig terjed. Ezt a világos háttérszínt a sötétebb járulékos ásványok tarkítják. Így a klasszikus gránitnak „só-bors” megjelenése van. A leggyakoribb járulékos ásványok a fekete csillámbiotit és a fekete amfibol hornblende. Ezek a kőzetek szinte mindegyike magmás (magmából szilárdult meg) és plutonikus (ez egy nagy, mélyen eltemetett testben vagy plutonban történt). A gránitban lévő szemcsék véletlenszerű elrendeződése – a szövet hiánya – a plutonikus eredetére utal. A gránittal azonos összetételű kőzet üledékes kőzetek hosszú és intenzív metamorfózisa során keletkezhet. De az ilyen típusú kőzetnek erős szövete van, és általában gránitgneisznek nevezik.
Sűrűség + Olvadáspont
Átlagos sűrűsége 2,65 és 2,75 g/cm3 között van, nyomószilárdsága általában 200 MPa felett van, viszkozitása pedig STP közelében 3–6 × 1019 Pa·s. Olvadáspontja 1215–1260 °C. Elsődleges permeabilitása gyenge, de másodlagos permeabilitása erős.
A gránitkőzet előfordulása
Nagy plutonokban található a kontinenseken, azokon a területeken, ahol a földkéreg mélyen erodálódott. Ez azért van értelme, mert a gránitnak nagyon lassan kell megszilárdulnia a mélyen eltemetett helyeken ahhoz, hogy ilyen nagy ásványi szemcséket hozzon létre. A 100 négyzetkilométernél kisebb területű plutonokat lávakőnek, a nagyobbakat pedig batolitoknak nevezzük. A láva a Föld minden táján kitör, de a gránittal azonos összetételű láva (riolit) csak a kontinenseken tör elő. Ez azt jelenti, hogy a gránitnak a kontinentális kőzetek olvadásával kell kialakulnia. Ez két okból történik: hő és illékony anyagok (víz vagy szén-dioxid, vagy mindkettő) hozzáadása miatt. A kontinensek viszonylag forrók, mert a bolygó uránjának és káliumának nagy részét tartalmazzák, amelyek radioaktív bomlás révén felmelegítik környezetüket. Bárhol, ahol a kéreg megvastagszik, belül is felmelegszik (például a Tibeti-fennsíkon). A lemeztektonika folyamatai, főként a szubdukció, bazaltos magmák felemelkedését okozhatják a kontinensek alatt. A hő mellett ezek a magmák CO2-t és vizet szabadítanak fel, ami segít mindenféle kőzet alacsonyabb hőmérsékleten történő olvadásában. Úgy vélik, hogy nagy mennyiségű bazaltos magma tapadhat a kontinens aljához egy alárétegződésnek nevezett folyamat során. A bazaltból lassan felszabaduló hő és folyadékok révén a kontinentális kéreg nagy része egyidejűleg gránittá alakulhat.
Hol található?
Eddig ismert, hogy a Földön csak a kontinentális kéreg részeként található meg az összes kontinensen, ugyanolyan mennyiségben. Ez a kőzet kis, 100 km²-nél kisebb, tőzegszerű tömegekben, vagy orogén hegységek részét képező batolitokban található. Más kontinensekkel és üledékes kőzetekkel együtt általában az alap földalatti lejtőt alkotja. Lakolitokban, árkokban és küszöbökben is megtalálható. A gránitösszetételhez hasonlóan más kőzetváltozatok az alpidák és a pegmatitok. A gránitos támadások határain finomabb szemcseméretű ragasztók fordulnak elő. A gránitnál szemcsésebb pegmatitok általában a gránittelepeket osztják meg.
Gránit felhasználások
- Az ókori egyiptomiak gránitból és mészkőből építették a piramisokat.
- Az ókori Egyiptomban egyéb felhasználási módok voltak az oszlopok, ajtópehely-szerkezetek, küszöbök, díszlécek, valamint fal- és padlóburkolatok.
- Rajaraja Csola A dél-indiai Csola-dinasztia uralkodása alatt a 11. században Tandzsore városában épült a világ első teljes egészében gránitból épült temploma. A Siva istennek szentelt Brihadíszvara templom 1010-ben épült.
- A Római Birodalomban a gránit az építőanyag és a monumentális építészeti nyelv szerves részévé vált.
- Leginkább méretezésre használják. Kopáson alapul, hasznos kőzet volt a szerkezete miatt, amely képes kemény, fényes és polírozott anyagokat befogadni a nyilvánvaló súlyok hordozására.
- Belső terekben használják polírozott gránitlapokhoz, csempékhez, padokhoz, csempézett padlókhoz, lépcsőfokokhoz és sok más praktikus és dekoratív elemhez.
Modern
- Sírkövek és emlékművek készítésére használják.
- Padlóburkolási célokra használják.
- A mérnökök hagyományosan polírozott gránit felületlapokat használtak a referenciasík létrehozásához, mivel ezek viszonylag áthatolhatatlanok és nem rugalmasak.
Gránitgyártás
Világszerte bányásszák, de a legtöbb egzotikus színű kőzet Brazília, India, Kína, Finnország, Dél-Afrika és Észak-Amerika gránitlelőhelyeiről származik. Ez a kőzetbányászat tőke- és munkaigényes folyamat. A gránitdarabokat vágással vagy permetezéssel távolítják el a lelőhelyekről. Speciális vágógépeket használnak a gránitból kinyert darabok hordozható lapokká vágására, amelyeket aztán vasúton vagy hajóval csomagolnak és szállítanak. Kína, Brazília és India a világ vezető gránitgyártói.
Következtetés
- A „fekete gránit” néven ismert kő általában gabbro, amelynek teljesen más kémiai szerkezete van.
- Ez a leggyakoribb kőzet a földkéregben. Nagy területeken batolitokként ismertek, a kontinensek középpontjában pedig pajzsokként ismertek, számos hegyvidéki terület magjában.
- Az ásványi kristályok azt mutatják, hogy a földfelszín alatt képződő olvadt kőzetanyagból lassan hűl le, és ehhez hosszú időre van szükség.
- Ha a gránit a Föld felszínén feltárul, azt a gránitkőzetek emelkedése és a felette lévő üledékes kőzetek eróziója okozza.
- Az üledékes kőzetek alatt általában gránitok, metamorf gránitok vagy rokon kőzetek találhatók. Ezeket később alapkőzeteknek nevezzük.
- A gránit definíciói gyakran vezetnek a kőzettel kapcsolatos kommunikációhoz, és néha zavart okoznak. Néha sok definíciót használnak. A gránitot háromféleképpen lehet meghatározni.
- Egy egyszerű kőzetfolyam, gránittal, csillámmal és amfibolásványokkal együtt, durva, könnyű, magmás kőzetként írható le, amely főként földpátból és kvarcból áll.
- Egy kőzetszakértő pontosan meg tudja határozni a kőzet összetételét, és a legtöbb szakértő nem használ gránitot a kőzet azonosítására, hacsak az nem felel meg egy bizonyos ásványianyag-százaléknak. Nevezhetik lúgos gránitnak, granodioritnak, pegmatitnak vagy aplitnak.
- Az eladók és a vevők által használt kereskedelmi definíció szerint a gránitot gyakran szemcsés kőzeteknek nevezik, amelyek keményebbek, mint a gránit. Nevezhetik a gránitot gabronak, bazaltnak, pegmatitnak, gneisznek és sok más kőzetnek.
- Általában „méretű kőként” definiálják, amelyet bizonyos hosszúságra, szélességre és vastagságra lehet vágni.
- A gránit elég erős ahhoz, hogy ellenálljon a legtöbb kopásnak, nagy súlyoknak, ellenáll az időjárás viszontagságainak és lakkozható. Nagyon kívánatos és hasznos kő.
- Bár a gránit ára jóval magasabb, mint más mesterséges anyagok ára, mégis tekintélyes anyagnak számít, amelyet mások befolyásolására használnak eleganciája, tartóssága és minősége miatt.
Számos gránit anyagot találtunk és teszteltünk, további információkért kérjük, látogasson el ide:Precíziós gránitanyag – ZHONGHUI INTELLIGENTES GYÁRTÁS (JINAN) GROUP CO., LTD (zhhimg.com)
Közzététel ideje: 2022. február 9.