Hírek - Mi a gránit összetétele?

Mi a gránit összetétele?

Gránita Föld kontinentális kérgének legelterjedtebb intruzív kőzete, foltos rózsaszín, fehér, szürke és fekete díszkőként ismert.Durva-közepes szemcséjű.Három fő ásványa a földpát, a kvarc és a csillám, amelyek ezüstös muszkovit vagy sötét biotit vagy mindkettő formájában fordulnak elő.Ezen ásványok közül a földpát dominál, és a kvarc általában több mint 10 százalékot tesz ki.A lúgos földpátok gyakran rózsaszínűek, így a rózsaszín gránitot gyakran díszítőkőként használják.A gránit szilícium-dioxidban gazdag magmákból kristályosodik ki, amelyek mérföld mélyen vannak a földkéregben.Sok ásványi lerakódás képződik a kristályosodó gránittestek közelében az ilyen testekből felszabaduló hidrotermikus oldatokból.

Osztályozás

A plutonikus kőzetek QAPF osztályozásának felső részében (Streckeisen, 1976) a gránitmezőt a kvarc modális összetétele (Q 20 – 60 %) és a 10 és 65 közötti P/(P + A) arány határozza meg. A gránitmező két részmezőből áll: szienogránitból és monzogránitból.Az angolszász irodalomban csak a szienogránit belsejében kiálló kőzetek számítanak gránitnak.Az európai irodalomban a szienogránitban és a monzogránitban egyaránt kiálló kőzeteket gránitoknak nevezik.A monzogránit részmező adamellitet és kvarcmonzonitot tartalmazott a régebbi besorolásokban.A kőzetkaszosítási albizottság a közelmúltban azt javasolja, hogy utasítsák el az adamellit kifejezést, és csak azokat a kőzeteket nevezzék meg kvarcmonzonitnak, amelyek a szűk értelemben vett kvarcmonzonitmezőn belül nyúlnak ki.

Kémiai összetétel

A gránit kémiai összetételének világátlaga tömegszázalékban,

2485 elemzés alapján:

SiO2 72,04% (szilika)
Al2O3 14,42% (timföld)
K2O 4,12%
Na2O 3,69%
CaO 1,82%
FeO 1,68%
Fe2O3 1,22%
MgO 0,71%
TiO2 0,30%
P2O5 0,12%
MnO 0,05%

Mindig a kvarc és a földpát ásványokból áll, sokféle egyéb ásványi anyaggal (kiegészítő ásványokkal) vagy anélkül.A kvarc és a földpát általában világos színt ad a gránitnak, a rózsaszíntől a fehérig.Ezt a világos háttérszínt a sötétebb kiegészítő ásványok tarkítják.Így a klasszikus gránit „só-bors” megjelenésű.A leggyakoribb kiegészítő ásványok a fekete csillámbiotit és a fekete amfibol szarv keverék.Ezek a kőzetek szinte mindegyike magmás (magmából szilárdult meg) és plutonikus (ezt egy nagy, mélyen eltemetett testben vagy plutonban tette).A gránit szemcséinek véletlenszerű elrendezése – a szövet hiánya – a plutonikus eredet bizonyítéka.A gránittal megegyező összetételű kőzet az üledékes kőzetek hosszú és intenzív metamorfózisa során keletkezhet.De az ilyen kőzetnek erős szövete van, és általában gránitgneisznek nevezik.

Sűrűség + Olvadáspont

Átlagsűrűsége 2,65-2,75 g/cm3, nyomószilárdsága általában 200 MPa felett van, viszkozitása STP közelében 3-6 • 1019 Pa·s.Olvadáspontja 1215-1260 °C.Elsődleges permeabilitása gyenge, de másodlagos permeabilitása erős.

A gránitszikla előfordulása

Nagy plutonokban található meg a kontinenseken, olyan területeken, ahol a földkéreg mélyen erodálódott.Ez logikus, mert a gránitnak nagyon lassan kell megszilárdulnia a mélyen eltemetett helyeken, hogy ilyen nagy ásványi szemcséket tudjon előállítani.A 100 négyzetkilométernél kisebb területű plutonokat állományoknak, a nagyobbakat batolitoknak nevezzük.A lávák az egész Földön kitörnek, de a gránittal (riolittal) azonos összetételű láva csak a kontinenseken tör ki.Ez azt jelenti, hogy a gránitnak a kontinentális kőzetek olvadásával kell képződnie.Ez két okból történik: hő és illékony anyagok (víz vagy szén-dioxid vagy mindkettő) hozzáadása.A kontinensek viszonylag forróak, mert bennük található a bolygó legtöbb uránja és káliuma, amelyek radioaktív bomlással felmelegítik környezetüket.Bárhol, ahol a kéreg besűrűsödik, hajlamos felmelegedni belülről (például a Tibeti-fennsíkon).A lemeztektonikai folyamatok, elsősorban a szubdukció pedig bazaltos magmákat okozhat a kontinensek alatt.A hő mellett ezek a magmák CO2-t és vizet bocsátanak ki, ami segít mindenféle kőzetnek alacsonyabb hőmérsékleten megolvadni.Úgy gondolják, hogy nagy mennyiségű bazaltos magma vakolható a kontinens aljára az úgynevezett aláfestés során.A hőnek és a folyadékoknak a bazaltból való lassú felszabadulásával egyidejűleg nagy mennyiségű kontinentális kéreg válhat gránittá.

Hol található?

Eddig ismeretes, hogy a Földön csak a kontinentális kéreg részeként fordul elő minden kontinensen.Ez a kőzet kis, 100 km²-nél kisebb, törzsszerű tömegekben vagy az orogén hegyláncok részét képező batolitokban található.A többi kontinenssel és üledékes kőzetekkel együtt általában a földalatti lejtő alapját alkotják.Lakolitokban, árkokban és küszöbökben is megtalálható.A gránit összetételhez hasonlóan további kőzetváltozatok az alpidák és a pegmatitok.Finomabb szemcseméretű ragasztók, mint a gránittámadások határain.A gránitnál szemcsésebb pegmatit általában osztozik gránitlerakódásokon.

A gránit felhasználása

Az ókori egyiptomiak gránitból és mészkőből építették a piramisokat.
Az ókori Egyiptomban egyéb felhasználási területek az oszlopok, ajtókárpitok, küszöbök, díszlécek, valamint fal- és padlóburkolatok.
Rajaraja Chola A dél-indiai Chola-dinasztia az i.sz. 11. században az indiai Tanjore városában tette a világ első templomát teljesen gránitból.A Lord Shivának szentelt Brihadeeswarar templomot 1010-ben építették.
A Római Birodalomban a gránit az építőanyag és a monumentális építészeti nyelv szerves részévé vált.
Leggyakrabban méretkőként használják.Kopáson alapul, és szerkezetének köszönhetően hasznos kőzet volt, amely elfogadja a kemény és fényes anyagokat, valamint a polírozást, hogy nyilvánvaló súlyokat hordozzon.
Beltéri terekben használják csiszolt gránitlapokhoz, csempékhez, padokhoz, járólappadlókhoz, lépcsőkhöz és sok más praktikus és dekoratív elemhez.

Modern

Sírkövekhez és emlékművekhez használják.
Padlóburkolati célokra használják.
A mérnökök hagyományosan csiszolt gránit felületi lemezeket használnak a referenciasík létrehozásához, mivel ezek viszonylag vízhatlanok és nem rugalmasak.

Gránit gyártása

Világszerte bányászják, de a legtöbb egzotikus szín Brazíliában, Indiában, Kínában, Finnországban, Dél-Afrikában és Észak-Amerikában található gránitlelőhelyekből származik.A kőzetbányászat tőke- és munkaigényes folyamat.A gránitdarabokat vágással vagy szórással távolítják el a lerakódásokról.Speciális szeletelőgépekkel vágják a gránitból kivont darabokat hordozható lemezekre, amelyeket aztán becsomagolnak és vasúton vagy szállítmányozáson szállítanak.Kína, Brazília és India a világ vezető gránitgyártói.

Következtetés

A „fekete gránit” néven ismert kő általában gabbro, amelynek teljesen eltérő kémiai szerkezete van.
Ez a legnagyobb mennyiségben előforduló kőzet a Föld kontinentális kérgében.A batolitoknak nevezett nagy területeken, a kontinensek magterületein pedig pajzsok találhatók számos hegyvidéki terület magjában.
Az ásványi kristályok azt mutatják, hogy a föld felszíne alatt képződő olvadt kőzetanyagból lassan hűl ki, és hosszú időt igényel.
Ha a gránit feltárul a Föld felszínén, azt a gránitkőzetek felemelkedése és a felette lévő üledékes kőzetek eróziója okozza.
Az üledékes kőzetek alatt a gránitok, a metamorf gránitok vagy a rokon kőzetek általában e fedő alatt találhatók.Később alagsori sziklákként ismerték őket.
A gránitra használt meghatározások gyakran a szikláról szóló kommunikációhoz vezetnek, és néha zavart okoznak.Néha sok definíciót használnak.A gránit meghatározásának három módja van.
Egy egyszerű kőzetréteg gránit, csillám és amfibol ásványokkal együtt durva, könnyű, magmás kőzetként írható le, amely főleg földpátból és kvarcból áll.
A kőzetszakértő határozza meg a kőzet pontos összetételét, és a legtöbb szakértő nem használja a gránitot a kőzet azonosítására, hacsak nem találkozik bizonyos százalékos ásványi anyagokkal.Nevezhetik lúgos gránitnak, granodioritnak, pegmatitnak vagy aplitnak.
Az eladók és a vevők által használt kereskedelmi meghatározást gyakran szemcsés kőzeteknek nevezik, amelyek keményebbek a gránitnál.Nevezhetik gabro, bazalt, pegmatit, gneisz és sok más kőzet gránitját.
Általában „méretű kőként” definiálják, amely bizonyos hosszúságra, szélességre és vastagságra vágható.
A gránit elég erős ahhoz, hogy ellenálljon a legtöbb kopásnak, nagy súlynak, ellenálljon az időjárási viszonyoknak és elfogadja a lakkokat.Nagyon kívánatos és hasznos kő.
Bár a gránit költsége jóval magasabb, mint a projektekhez használt más mesterséges anyagok ára, eleganciája, tartóssága és minősége miatt tekintélyes anyagnak tekintik, amellyel mások befolyásolják.