Az olyan területeken, mint a chipgyártás és a precíziós mérés, az anyagok tulajdonságai közvetlenül meghatározzák a berendezések pontosságát. A gránit öt fő jellemzőjével kiemelkedik az olyan anyagok közül, mint a fémek, a műszaki műanyagok és a kerámiák, és a csúcskategóriás berendezések „aranypartnerévé” vált.
1. Termikus stabilitás: Az „immunis” a hőmérséklet-ingadozásokkal szemben
Minden 1 ℃-os hőmérséklet-változásra a rozsdamentes acél 17 μm/m-rel, az alumíniumötvözet 23 μm/m-rel, míg a gránit csak 4-8 μm/m-rel tágul. A félvezetőgyárakban a fotolitográfiai gépek működése által generált magas hőmérsékletek vagy a légkondicionálók indítása és leállítása közötti hőmérsékletkülönbségek szinte elhanyagolható hatással vannak a gránit méreteire. Ezzel szemben a fémek és műanyagok hőtágulás és -összehúzódás miatti deformációja könnyen okozhatja a precíziós alkatrészek beállítási hibáit.
2. Rezgésállóság: A rezgésenergia „falója”
A gránit nagy sűrűségű (2,6-3,1 g/cm³), keménysége 6-7 a Mohs-skálán, csillapítási aránya pedig 5-10-szerese a rozsdamentes acélénak. Precíziós mérőberendezésekben a rezgési energia 90%-át 0,5 másodpercen belül képes csillapítani, míg a fémes anyagoknál ez 3-5 másodpercet vesz igénybe. A berendezések működése és a személyzet mozgása által a műhelyben keltett rezgések nehezen ingatják meg a gránittal alátámasztott berendezés stabilitását.
3. Kémiai stabilitás: A "makacs" savas és lúgos környezetben
Amikor a gránitot 1000 órán át erős savas (pH=2) vagy erős lúgos (pH=12) oldatban áztatják, a felületi korrózió mértéke kevesebb, mint 0,01 μm. A rozsdamentes acél hajlamos a savak és lúgok korróziójára, az alumíniumötvözet fél a lúgos anyagoktól, a műszaki műanyagok pedig szerves oldószerek hatására megduzzadnak. A gránit sűrű szerkezete (porozitás < 0,1%) szintén megakadályozhatja a részecskeszennyeződést, így a félvezető tisztaterek „választott anyagává” vált.
4. Feldolgozás és költség: A pontosság és a költséghatékonyság közötti „egyensúly mestere”
A gránit ≤0,5 μm/m síkfelületre és ≤0,05 μm felületi érdességre (Ra) csiszolható, de a feldolgozás viszonylag hosszú időt vesz igénybe. A rozsdamentes acél könnyen megmunkálható, de hajlamos a deformációra, míg a kerámiák nagy pontosságúak, de drágák. A nanoskálájú pontosságra törekvő forgatókönyvekben a gránit átfogó költséghatékonysága messze meghaladja más anyagokét.
5. Elektromágneses tisztaság: Az elektronikus eszközök „tisztábbja”
Nemfémes anyagként a gránit nem mágneses és nem vezetőképes, így nem zavarja az érzékelőket és az elektronikus alkatrészeket. A fémek elektromos vezetőképessége és mágnesessége, a műszaki műanyagok statikus elektromossága és a kerámiák dielektromos vesztesége mind „gyenge pontokká” válnak a precíziós berendezések, például a fotolitográfiai gépek és a mágneses magrezonancia gépek esetében. A gránit azonban tökéletesen alkalmas elektromágneses sugárzásra érzékeny környezetekben való használatra.
A magas hőmérséklettel szembeni ellenállástól a rezgésállóságig, a korrózióvédelemtől a nulla elektromágneses interferenciáig, a gránit kemény tulajdonságaival bebizonyította, hogy a precíziós gyártás területén a pótolhatatlan "király".
Közzététel ideje: 2025. május 20.