Az automatizált röntgenvizsgálat (AXI) egy olyan technológia, amely ugyanazon az elven alapul, mint az automatizált optikai vizsgálat (AOI). A látható fény helyett röntgensugarakat használ forrásként a jellemzően rejtett jellemzők automatikus vizsgálatához.
Az automatizált röntgenvizsgálatot számos iparágban és alkalmazásban alkalmazzák, elsősorban két fő céllal:
Folyamatoptimalizálás, azaz az ellenőrzés eredményeit felhasználják a következő feldolgozási lépések optimalizálására,
Anomáliaészlelés, azaz az ellenőrzés eredménye kritériumként szolgál egy alkatrész elutasításához (selejtként vagy újrafeldolgozás céljából).
Míg az AOI-t főként az elektronikai gyártással hozzák összefüggésbe (a NYÁK-gyártásban való széles körű elterjedése miatt), az AXI alkalmazási területe sokkal szélesebb. Az ötvözött felnik minőségellenőrzésétől a feldolgozott húsokban található csonttöredékek kimutatásáig terjed. Ahol nagyszámú, nagyon hasonló terméket állítanak elő egy meghatározott szabvány szerint, a fejlett képfeldolgozó és mintázatfelismerő szoftvert (számítógépes látás) használó automatikus ellenőrzés hasznos eszközzé vált a minőség biztosítására és a hozam javítására a feldolgozás és a gyártás során.
A képfeldolgozó szoftverek fejlődésével az automatizált röntgenes vizsgálatok alkalmazásainak száma hatalmas és folyamatosan növekszik. Az első alkalmazások olyan iparágakban kezdődtek, ahol az alkatrészek biztonsági szempontjai minden egyes legyártott alkatrész gondos vizsgálatát igényelték (pl. atomerőművek fém alkatrészeinek hegesztési varratai), mivel a technológia kezdetben várhatóan nagyon drága volt. A technológia szélesebb körű elterjedésével azonban az árak jelentősen csökkentek, és az automatizált röntgenes vizsgálatok sokkal szélesebb területet nyitottak meg - részben ismét biztonsági szempontok (pl. fém, üveg vagy más anyagok érzékelése feldolgozott élelmiszerekben) vagy a hozam növelése és a feldolgozás optimalizálása (pl. sajt lyukainak méretének és helyének érzékelése a szeletelési minták optimalizálása érdekében) által vezérelve.[4]
Komplex termékek tömeggyártása során (pl. elektronikai gyártás) a hibák korai felismerése drasztikusan csökkentheti az összköltséget, mivel megakadályozza, hogy a hibás alkatrészeket a későbbi gyártási lépésekben felhasználják. Ez három fő előnnyel jár: a) a lehető legkorábbi visszajelzést ad arról, hogy az anyagok hibásak, vagy a folyamatparaméterek kicsúsztak az irányítás alól, b) megakadályozza a már hibás alkatrészek értéknövekedését, és így csökkenti a hiba összköltségét, és c) növeli a végtermék helyszíni hibáinak valószínűségét, mivel a hibát a minőségellenőrzés későbbi szakaszaiban vagy a funkcionális tesztelés során a tesztminták korlátozott készlete miatt esetleg nem észlelik.
Közzététel ideje: 2021. dec. 28.